Ugrás a tartalomra
Kazincbarcika

Független települési kalauz. Nem Kazincbarcika önkormányzatának hivatalos honlapja.

Kazincbarcika

Kazincbarcika a Sajó-völgyi dombvidék lankái között, a Bükk hegység és a Sajó folyó találkozásánál fekszik. A hatvanas években az ország leggyorsabban növekvő városa volt.12

Járás
Kazincbarcikai járás
Jogállás
város
Lakónépesség
23 608 fő
Lakások száma
13 039
Terület
36,6 km²
Irányítószám
3700

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Szent Család római katolikus templom (kupolás téglatemplom különálló harangtoronnyal) – illusztráció
Szent Család római katolikus templom (kupolás téglatemplom különálló harangtoronnyal). MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Jávori István fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeKomárom-Esztergom megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeVeszprém megyeZala megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megye
Kazincbarcika helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Kazincbarcika története

Sajókazinc és Barcika a 16. századig

A Sajó-völgy termékeny talajt kínált, a folyót követő postaút pedig kedvező forgalmi helyzetet adott a völgy három falujának. Sajókazincot 1240-ben említik először, Cozonch néven. Barcikán a középkorban plébánia működött Szent Simon és Júdás templomával. 1552-ben Sajókazinc néptelen hely volt, 1554-ben pedig a törökök elpusztították Barcikát. Sajókazinc 1576-ban már önálló egyházközség volt, egykori plébániatemploma ekkor a reformátusoké volt.123

Szénbányák a Herbolya-völgyben és a berentei lepárló

Fényes Elek szerint a 19. század közepén Kazincon bor bőven termett. Az 1850-es években Sajókazinc területén, a Herbolya-völgyben már bányászati termelés folyt. A folyamatos bányászat 1894-ben az Anna- és az Emil-tárókkal, 1895-ben a Zsófia-tárral kezdődött. A Barcikai Kőszénbánya Vállalat 1894–95-ben, a Sajókazinci Kőszénbánya Rt. 1897-ben jött létre. A századfordulón Sajókazincon a keresők 47,7%-a mezőgazdaságban, 36,6%-a bányászatban dolgozott. Kandó Kálmán 1921-ben Berentén vegyészeti gyárat, az Imperiál szénlepárlót alapította. A két világháború között felépült a Barcikai Erőmű, Berentén pedig átmenetileg szénlepárló üzemelt.12

Az egyesítéstől az első lakásokig

Sajókazincot és Barcikát 1947-ben közigazgatásilag egyesítették, az egyesített település 1948 óta viseli a Kazincbarcika nevet. Az Országos Tervhivatal 1949. december 21-én szentesítette a borsodi kooperáció terveit, 1950. szeptember 27-én pedig elrendelte a lakótelep építését. Még 1950-ben felvonulási épületben nyílt meg a város első iparcikkboltja. A város építése 1951. szeptember 1-jén kezdődött, az első 48 lakást 1953-ban adták át; ugyanebben az évben mentőállomás létesült. A mai Egressy Béni utca, korábban Lenin-út, az ötvenes években felépült első utca volt.12

Városi rang, hőerőmű és vegyipar

Kazincbarcikát 1954-ben nyilvánították várossá; ekkor mintegy 12 ezer itt-tartózkodót számoltak össze a városban. A központi osztályozómű 1954. november 6-án kezdte meg a termelést, a Borsodi Hőerőmű 1955-ben kezdett üzemelni, kezdetben 90 MW kapacitással. A Vegyiművek gépeit 1956-ban indították be, a folyamatos termelés 1958-ban kezdődött. 1957-ben kereken 1000 bányászlakást adtak át. 1960 és 1965 között öt év alatt a népességszám több mint kétszeresére emelkedett. A Berentei Vegyiművek 1963-ban kezdett termelni, és ugyanabban az évben összevonták a borsodi vegyi kombináttal. A vegyipari kombinát III. gyáregysége az Olefinprogram keretében épült fel, 1978-ban kezdett termelni. A város lakónépessége 1980-ban 37 442 fő volt.12

Látnivalók

Szent Teréz-templom

A kazincbarcikai Szent Teréz-templom 1913-ban épült. A településen a római katolikus plébániát 1939-ben alapították, a görög katolikus parókiát pedig 1995-ben, Szuhakálló filiájából.3

Csónakázó-tó

Kazincbarcikán a Csónakázó-tó pihenőpark és egyben horgászvíz, amelyet az önkormányzat látnivalókat bemutató oldala szerint sok virág és változatos faállomány díszít.4

Kazincbarcikai Vízi Komplexum

A Kazincbarcikai Vízi Komplexumban FINA-szabvány szerinti versenymedence, két tanmedence, kültéri úszómedence és wellness-részleg található. A megvalósítását mintegy 6,5 milliárd forint látványcsapatsport-támogatás segítette.5

Egressy Béni mellszobra és az Egressy Béni Művelődési Központ

Az 1969-ben átadott művelődési központ épülete Egressy Béni nevét vette fel. Az épület mellett 1974-ben avatták fel Egressy Béni mellszobrát, Nagy István alkotását. Egressy Béni családja 1808-tól 1816-ig élt Sajókazincon, ahol apja, Egressy Pál református lelkészként szolgált.6

Köztéri szobrok (unikornis, kínai sárkány, Munkácsy-szobor)

Kazincbarcikán 34 köztéri alkotás áll, a középületekben lévő művekkel együtt több mint 70 műalkotás. Szőke Gábor Miklós fából készült unikornisa 2013-ban, kínai sárkánya 2014-ben készült; a város ismertetése szerint mindkettő emblematikus figurává vált. A Munkácsy téren Pátzay Pál 1965-ös bronzszobra áll, a Fő téren az 1982-ben készült Hild-emlékoszlop Mezey István alkotása. A Jókai téren Antal Károly 1966-os mészkőszobra, az Egressy téren Olcsai-Kiss Zoltán 1957-es Táncospár című bronzszobra látható.47

Kazincbarcikai vasúttörténeti gyűjtemény

Egy forgalmi szolgálattevő 1974-től folyamatosan gyűjtötte a kazincbarcikai állomáshoz fűződő tárgyi emlékeket, dokumentumokat, fotókat és egyéb iratokat. 1991-ben városi kiállítást rendeztek, amelynek híre a város honlapja szerint az egész országba eljutott. A gyűjtemény számára az állomás egyik használaton kívüli várótermét hasznosíthatták, a kiállítóterem tárgyai viszont magángyűjtő darabjai.8

Öntöttvas Tárgyak Gyűjteménye

Az Öntöttvas Tárgyak Gyűjteménye közel ezer darabból áll, ebből hatszáz vasaló. A darabok döntően a 20. századi magyar és a környező országok öntőműhelyeiben készültek.9

Mezey István Művészeti Központ

Mezey István festő- és grafikusművész (1945–2012) 2009-ben lett Kazincbarcika díszpolgára, nevét a Rákóczi tér 9. szám alatti Művészeti Központ viseli, ahol emlékszoba működik. A Gyermekek Háza–Kézművesház 1990 óta folyamatosan működik, 2014 októberében ide költözött.1011

Völgypark

A Völgyparkban a három éves kortól a szépkorúakig mindenki számára találhatók játszó- és sporteszközök. A park sétányát virágok és képzőművészeti alkotások díszítik.12

Érdekességek

  • Egressy Béni zeneszerző 1814. április 21-én született Sajókazincon, és 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját.613
  • A kazincbarcikai meggysört a HBH Bajor Sörház sörfőzdéje 2010 decembere óta készíti.14
  • Kazincbarcika a járások 1984-es megszüntetéséig nem lett járási székhely, építési szemléletét pedig 1982-ben Hild-emlékéremmel ismerték el.12

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Kazincbarcikán is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.kazincbarcikan.comAjtó ajto.kazincbarcikan.comRedőny redony.kazincbarcikan.comSzúnyogháló szunyoghalo.kazincbarcikan.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ablakunio. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Várostörténet kazincbarcika.hu/varosom/varostortenet
  2. Sikos T. Tamás (szerk.): Kazincbarcika – zsákutca vagy útelágazás? (MTA Regionális Kutatások Központja, 1995) mek.oszk.hu/09000/09093/09093.pdf
  3. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Kazincbarcika.html
  4. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Látnivalók, nevezetességek kazincbarcika.hu/varosom/latnivalok-nevezetessegek
  5. Kazincbarcikai Vízi Komplexum vizikomplexum.hu/kazincbarcika-uj-vizi-elmenykozpontja
  6. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Egressy Béni kultusza kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/egressy-beni-kultusza
  7. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Kazincbarcika, mint a szobrok városa kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/kazincbarcika-mint-a-s…
  8. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Kazincbarcikai vasúttörténeti gyűjtemény kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/kazincbarcikai-vasutto…
  9. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Öntöttvas Tárgyak Gyűjteménye kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/ontottvas-targyak-gyuj…
  10. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Települési értéktár: Mezey István művészete kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/mezey-istvan-muveszete
  11. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Gyermekek Háza-Kézművesház kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/gyermekek-haza-kezmuve…
  12. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Települési értéktár: Völgyparki rekreációs park kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/volgyparki-rekreacios-…
  13. Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (MEK) mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03659.htm
  14. Kazincbarcika Város Önkormányzata – Kazincbarcikai meggysör kazincbarcika.hu/varosom/ertektar/kazincbarcikai-meggysor

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.